Repüléssel és légiszállítással kapcsolatos hírek

Repüléssel és légiszállítással kapcsolatos hírek

Azzal, hogy a budapesti repülőtérről a jövőben több új hosszútávú járat is indul, megnőtt az esélye, hogy a Liszt Ferenc-repülőtér újra gyűjtő-elosztó repülőtér legyen – hangsúlyozta a Budapest Airport vezérigazgatója kedden a CEE Aviation közép-európai légiközlekedési konferencián Budapesten. Jost Lammers elmondta, a ferihegyi repülőtéren az elmúlt időszakban az olcsó, úgynevezett point-to-point, közvetlen utazások voltak jellemzőek, és a digitalizáció is ezt erősítette. Azok az utasok, akik diszkont légitársasággal utaznak saját maguk intézik az átszállást, és másik repülőjegy vásárlását ahelyett, hogy ezt egy hálózatos légitársaságra bíznák. Az új hosszútávú járatokkal változhat a helyzet, ebben nagy lehetőségek vannak – mondta.
Jost Lammers beszélt arról is, hogy a légitársaságok konszolidációjának negatív következménye is van a repülőterekre. Ha egy légitársasághoz nagy mennyiségű utas kerül, akkor “erőből” tudnak tárgyalni a repülőterekkel, és ez még nehezebbé teszi, főként a közép-európai repterek helyzetét, ahol egyébként is kiélezett verseny van az utasokért.
Megjegyezte azt is, hogy egyes légitársaságok előszeretettel panaszkodnak a reptéri leszállási díjakra, miközben ennek nincs köze a repülőjegy árához, az csak azon múlik, hogy a légicég hova pozícionálja magát. Ezt bizonyítja Jost Lammers szerint az is, hogy a reptéri díjak elmúlt években tapasztalt emelkedése ellenére a jegyárak csökkennek, a légitársaságok pedig minden eddiginél nagyobb nyereségszintet érnek el.

…………………………………………………………………………………………..

A Magyarországról Kínába irányuló szárazföldi áruforgalom növekedésére és a Magyarországra érkező kínai import bővülésére számítanak a Rail Cargo Group magyarországi leányvállalatai és a CECZ csoport szakértői, akik egy keddi szakmai eseményen fejtették ki véleményüket. A rendezvényen Kovács Imre, a Rail Cargo Hungaria Zrt. vezérigazgatója bejelentette, hogy a vállalat jövő hétfőn először indít Magyarországról Kínába áruszállító vonatokat: a XiangOuExpress – Budapest-Changsha szerelvény Ukrajnán, Oroszországon és Mongólián át jut el a távol-keleti országba, a Budapest-Pireusz konténeres exportvonat pedig a görög tengeri kikötőhöz indul. A hétfőn induló kontinentális exportvonat 45 konténerben többek között élelmiszert, háztartási kisgépeket, autóipari alkatrészeket visz Kínába. Hozzátette, hogy jövőre Kínában kiemelt figyelmet szentelnek az importügyeknek, ennek keretében a közép-európai országok piacra jutását segítő rendezvényt is tartanak 2018 nyarán. Pető Ernő, a ChinaCham Hungary Magyar-Kínai Gazdasági kamara elnöke szerint a magyar-kínai kereskedelmi forgalom értéke idén először meghaladhatja a 10 milliárd dollárt. Magyarország Kína számára kiemelten fontos regionális szereplő, egyebek közt a Bank of China és a Kínai Nemzeti Turisztikai Hivatal regionális központja is Budapestre költözött, mondta hozzátéve, hogy a logisztikában is vezető szerepre kell törekedni. Magyarország konténerforgalma évente 280-300 ezer szabványos (Teu) konténer, de a kínai áruforgalom felfutásával ez megduplázódhat. A kétszeres mennyiséget a magyarországi terminálok, vasútvonalak és a logisztika elbírja, de nagyobb növekedés esetén fejlesztő beruházásokra lehet szükség – mondta a kamara elnöke.
Kiemelte a légi szállítás jelentőségét is, hiszen – mint fogalmazott – Kínából Budapestre a repülési idő több órával rövidebb, mint a nyugati repterekre, Magyarországról pedig az EU majdnem mindegyik tagállamába 3 napon belül eljuthatnak az áruk. Magyarország közvetlen tengeri összeköttetés híján ezt a versenyelőnyt kihasználva kapcsolódhat be a kínai áruk forgalmazásába és a kivitelbe – hangsúlyozta.
Lukas Bernard, a Rail Cargo Operator Hungaria ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az európai intermodális fuvarozásban Budapest vezető helyet vívott ki, központi szerepet játszik mind a keleti, mind az észak-déli szállítási vonalakon.
Megjegyezte, hogy a Pireuszon átmenő tengeri forgalom mellett hamarosan a szárazföldi vonal – az úgynevezett kontinentális selyemút – is sikeres összeköttetéssé válhat. Utóbbi vonalon jövőre az ügyvezető igazgató szerint hetente két-három vonat indulhat Kínába és vissza.
Polcz Attila, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendészeti főigazgatója elmondta, hogy a Dél-Pesti Adó- és Vámigazgatóság napi 400-500 konténer vámkezelését végzi. Hozzátette, hogy a konténerforgalom növekedésére a vámhatóságnak is reagálnia kellett, ezért gyorsabb és rugalmasabb ügyintézést biztosító vámkezelést vezettek be, ennek köszönhetően az áruforgalom kezd visszatérni Magyarországra. A főigazgató szerint a szabálykövető kereskedők érdekében további könnyítések léphetnek életbe.

……………………………………………………………………………………………

Magyar légtérhasználati projekteket és tanulmányokat támogat az európai Unió egymillió euró értékben – közölte a HungaroControl Magyar légiforgalmi Szolgálat Zrt.  A támogatással a légtér hatékonyabb felhasználását, az információcserét és az adatkapcsolat javítását segítik, hat projektben a HungaroControl szakemberei is részt vesznek. A HungaroControl 2015. február 5-én vezette be a szabad légtérhasználatot, amelynek lényege, hogy az ország légterében eltörölték az addig létező útvonalakat, és a gépek a légtér be- és kilépő pontjai között egyenesen, töréspontok nélkül haladhatnak. Ehhez kapcsolódik a mostani hat projekt, amelyek azt vizsgálják, hogy a tervezett regionális szabad légtérhasználati környezetben milyen módon lehet növelni a légtérgazdálkodás és áramlásszervezés hatékonyságát. Külön projektben foglalkoznak az információcserével, amelynek részeként a légiforgalmi irányító rendszerek harmonizálás is megvalósulhat. A harmonizálás hosszú távú célja, hogy minden repülési információ globálisan megosztható és dinamikusan kezelhető legyen.
A HungaroControl emellett támogatást nyert a multifrekvenciás adatkapcsolat kiépítésének és fejlesztésének projektjére. Mintegy 700 ezer eurót nyert emellett arra, hogy hét polgári és három katonai repülőtéren megvalósítsa a teljesítményalapú eljárások megtervezését. Ennek révén lehetővé válik a műholdas repülőtér-megközelítések kivitelezése, a projekt további részeként pedig egy nemzeti jelmérő és feldolgozó hálózat is kiépül.

…………………………………………………………………………………………………

Thomas Reynaert, a 15 európai légitársaságot és légi szövetséget tömörítő szervezet ügyvezetője Budapesten a kelet-közép-európai légiközlekedéssel kapcsolatos konferencián kedden elmondta, 2016-ra a jegyárak az 1992-es szint tizedére csökkentek, és nyolcszor több járat közlekedik naponta, de a jövőbeni fejlődésnek gátat szabhat a repülőtéri illetékek emelkedése. Ennek oka, hogy a monopol helyzetben lévő, nagy piaci dominanciával bíró repülőterek átláthatatlan módon képezik az áraikat és visszaélnek fölényükkel. Ezt a folyamatot már az Európai Bizottság is felismerte, és tárgyalásokat kezdeményeztek a helyzet megoldása érdekében – mondta. Az európai légiközlekedés másik nagy problémáját Thomas Reynaert szerint a légiforgalmi irányítók sztrájkjai jelentik. Az elmúlt hét évben 117 munkabeszüntetés volt, ezek 217 napig tartottak, a legtöbb Franciaországban, Portugáliában, Olaszországban és Görögországban volt. Ezek miatt 12 milliárd eurótól esett el a szektor, de ebből csak 6 százalék a légitársaságoknál kieső bevétel, a legnagyobb részt, 59 százalékot a turizmusban el nem költött pénz jelenti, és ez a leginkább Franciaországot sújtotta.
Az ügyvezető hangsúlyozta, azt kérték a légitársaságok nevében, hogy a sztrájkot legalább három nappal korábban jelentések be, mert így hatékonyabban lehet a járatokat másik útvonalon célba juttatni és az utasokat is könnyebb átfoglalni. Thomas Reynaert kitért arra is, hogy a kormányok által kivetett repülőtéri adók teljes eltörlésével 215 milliárd euróval növekedne a GDP az unióban, 110 ezer új munkahely jöhetne létre, így az adó eltörléséből származó bevételkiesés megtérülne.

forrás: MTI