Reptéri régió jövőjének záloga a közlekedés

Reptéri régió jövőjének záloga a közlekedés

A Budapesti Repülőtéri Régió jövője nagy mértékben függ attól, hogy milyen lesz a közvetlen és tágabb vonzáskörzetével a közlekedési kapcsolata: megújul-e és milyen jelleggel a Gyorsforgalmi út, illetve megépül-e a vasúti kapcsolat – lehetőség szerint az országos hálózatba integráltan és nem csupán a belvárost kötve össze a légikikötővel. Ahhoz, hogy ezek a nagyívű tervek megvalósuljanak nagy lépés volt, hogy több kormányhatározat született és megindult a tervezés is. A világ és Európa hasonló adottságú repülőterei mellett akkor tudott jó minőségű városi szolgáltatási környezet kialakulni, ha volt vízió és kényelmes, gyors, hatékony közlekedési kapcsolati hálózatba illeszkedett a repülőtér. Egy nagy forgalmú légi csomópont természetes gravitációval rendelkezik, de a kisebb repülőtereknek is esélye van központtá válni a várostérségükben. Nemcsak Frankfurt és Amszterdam-Schiphol, de Bécs példája is azt bizonyítja nagyon fontos a tudatos tervezés. Ha csak a piaci szereplőkön múlik, akkor fragmentált, pillanatnyi érdekek és lehetőségek által vezérelt mozaikos fejlesztések valósulnak meg. A Gyorsforgalmi út menti területek átgondolása, amit a fővárosi főépítész kezdeményezett, nagy lépés az integrált közlekedés- és térségfejlesztés felé – fogalmazott Soóki-Tóth Gábor a Budapesti Repülőtéri Régió Klaszter koordinátora, Budapest XVIII. kerület, Pestszentlőrinc-Pestszenimre Önkormányzata szakértője a fenntartható városi logisztikai tervet bemutató mini-konferencián a TUD18 képzéskoordinációs központban.

sulp_2

A 2019. március 5-én délelőtt tartott program megtöltötte a központ előadótermét, nemcsak a kerületből, de a fenntartható szállítással foglalkozó SULPiTER projektben részt vevő Vecsés Város részéről és a környező településekről is érkeztek vendégek, köztük Várszegi Csaba környezetvédelmi tanácsnok, szakértők, cégvezetők a területi iparkamarák delegáltjai. A bevezető előadást követően Ekés András mutatta be az elkészült dokumentumot, amely – mint fogalmazott – “trójai faló”, hiszen a fenntartható mobilitási tervek (ún. SUMP-ok) mintájára, a program során a nemzetközi partnerségben kidolgozott módszertan alapján elkészült fenntartható logisztikai stratégia (SULP) elkészítése valójában fővárosi feladat lenne, ezt most egy kerület és a szomszédos agglomerációs település készíttette el egy nemzetközi partnerség, az Interreg közép-európai programjának támogatásával. A fenntartható logisztikai terv a környezetbarát szállítójárművektől, az intelligens rakodási rendszereken át a szabályozásig átfogó megoldást kínál a sokszor kaotikus áruszállításra. A dokumentum itt olvasható teljes terjedelemben.

sulp_3

A program záró előadását Práczki Péter, Vecsés Város szakértője tartotta, aki az elhangzottakat globális perspektívába állította: szó esett az üvegházhatású gázokról, az éghajlatváltozás már ma is érzékelhető hatásairól és a húsfogyasztás veszélyeiről. A bemutatott drámai adatokkal az előadónak nem az volt a szándéka, hogy konkrét megoldásokat adjon, inkább a kérdésfelvetés, a gondolkodás elindítása, alapvető értékvilágunkkal való szembesítés volt a cél. Az impulzív előadás nem maradt visszhang nélkül, bár az idő elszaladt néhány kérdésre Ekés András válaszolt, majd informális eszmecserével és közös szendvicsebéddel zárult az alkalom, amelynek házigazdája a XVIII. kerületi önkormányzat részéről Hunyadi István városigazgató volt.