Reptér-város: a siker receptje

Reptér-város: a siker receptje

Európában a legismertebb Airport-city Amsterdamban található: a lagúnákkal szelt belvárostól 20 percre nem csodálkozik senki, hogy 700-nál több cég választotta székhelyének Hollandia legsűrűbben lakott metropolisz térségének központjában található Schiphol repülőtér mellett kialakított üzleti városrészt, amely a repülőtéri terminálok fejlesztése nyomán sok szempontból valóban önálló városrészként működik. A repülőterek tervezésével foglalkozó szakemberek körében elterjedt vélemény, hogy a reptér-város (Airport city) öltet “papíron jól fest”, de a valóságban messze nem annyira működőképes – mondja Max Hirsch, a Hong Kong-i Egyetem professzora akit az apex.aero cikke idéz. Véleménye szerint ezek a fejlesztések sokszor sematikus elemekből épülnek fel – iroda-park, konferencia központ, raktárbázis épül – nagyjából ugyanúgy, mint a város széli autópályák menti területeken. Ráadásul a reptér zaja és a légszennyezés miatt egyáltalán nem biztos, hogy ezek a projektek vonzóak tudnak lenni. Véleménye szerint az üzleti infrastruktúra fejlesztés elsősorban ott éri meg, ahol nagyon sok az üzleti utazás, de például a nyaralóhelyeken, vagy ott, ahol meghatározóan a fapados járatok vannak jelen, kevésbé jó üzlet. Hirsch szerint sokkal jobban meg kell ismerni a repülőtér használóit ahhoz, hogy értelmes városi funkció-mix legyen kialakítható – figyelembe véve a repülőtéren zajló fejlesztéseket is, a kerítésen belül és kívül összehangolt fejlesztésre van szükség. A repülőtereken sok ezer ember dolgozik – ők is fontos célcsoport, hiszen kézenfekvő, hogy a mindennapi életükhöz szükséges szolgáltatásokat helyben vegyék igénybe. Jó példaként említi a finnországi Vantaa városát, amely a Helsinki Nemzetközi Repülőtér mellett fenntartható, ugyanakkor üzletileg is profitábilis fejlesztési tervet dolgozott ki. Vantaa ma közel 20 ezer fős kisváros, ahol mintegy 36 ezren dolgoznak nap, mint nap. 2050-re kétmilliós várostérséggé nőhet. Ehhez az is kell, hogy a repülőtér ne csak a légi forgalomra, hanem a megfelelő földi kapcsolatokra is koncentráljon. A fejlesztési stratégia fontos eleme – amellett, hogy Helsinki repterét a legfontosabb európai kapuként fejlesztik Dél-Korea, Japán és más ázsiai célpontok számára – a regionális és távolsági tömegközlekedés fejlesztése. Az új repülőtéri kapu olyan intermodális csomópont ahová nemcsak taxival és a regionális tömegközlekedési járatokkal lehet érkezni, de ide futnak be a távolsági vonatok, kapcsolatot biztosítva Szentpétervár és a balti térség államaiba is. Az egymástól elválasztott, homogén funkciójú szolgáltató egységek helyett valódi városi szövet, minőségi épületek és közterek jönnek létre a tervek szerint, sőt Vantaa azokban a városrészekben, ahol a reptér közelsége nem jelent nagyobb zajterhelést lakónegyedet is épít majd.