Repülőterek földi megközelítése – helyszíni tudósítás a LAirA program konferenciájáról

Repülőterek földi megközelítése – helyszíni tudósítás a LAirA program konferenciájáról

Bécs-Schwechat Airport City konferenciaközpontjában rendezte meg a Mobilissimus Kft. a repülőterek elérhetőségének javításával foglalkozó LAirA program konferenciáját. Bécs repülőtere látta vendégül Közép- és Kelet Európa számos városából, repülőteréről érkező szakembereket, a repülőtér részéről Roland Bőhm és Franz Jöchlinger köszöntötte, utalva a tegnap lezajlott választásokra és a Zöld Párt megerősödésével a fenntarthatósági kérdéseknek várható előtérbe kerülésére is nemzeti szinten Ausztriában, ami különösen is aktualitást ad a konferenciának.

A program vezető partnere, Budapest XVIII. kerület, Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata nevében Soóki-Tóth Gábor tematikus szakértő mutatta be a projektet. Előadásában kitért a város, a várostérség és a repülőtér közötti közlekedési és urbanisztikai kapcsolatokra, a fejlesztés és az irányítás összetett feladataira. Egy sor kérdést nem lehet helyben megoldani: szükséges a helyi összefogás, de a prioritások meghatározása során elengedhetetlen, hogy a tágabb térség, a környezet, a jövő szempontjai is érvényesíthetőek legyenek akár a helyi érdekeket is felülírva. A klímatudatos gazdaságra való áttérés egyéni szinten kezdődik, de megfelelő motivációt, irányítást, rendszer szintű változást a közösség, a tágabb térség vagy az ország szintjén lehet csak elérni.

Ekés András, a Mobilissimus Kft. ügyvezetője, a konferencia egyik szervezője arra hívta fel a figyelmet, hogy egészen más a felhasználók élménye a repülőterek légi forgalmi és a földi oldalán: aki sokat repül az előbb-utóbb megtalálja a számára legoptimálisabb módot, ugyanakkor aki csak látogatóban van már nem feltétlenül találja meg a legjobb ár-érték arányú megoldást. Az egyéni helyzetekben nem feltétlenül szempont, hogy a tágabb közösség számára legoptimálisabb legyen a választás. Egyes repülőterek összehasonlítása során látható, hogy ahol kicsi a kapacitása és nem túl intenzív a tömegközlekedési kiszolgálás, ott az egyéni utazás (személygépkocsi, taxi) dominál – pl. Bukarestben – máshol komoly nagy kapacitású infrastruktúra áll az utazók rendelkezésére – nem feltétlenül a legolcsóbb, de mindenképpen gyors és minőségi szolgáltatást biztosítva (pl. Róma, Bécs). Az egyes repülőterek közlekedési kiszolgálását részben a rendelkezésre álló szolgáltatók száma, az infrastruktúra fejlettsége, de a repülőtér és a vonzáskörzet meghatározó településeinek – a legtöbb esetben a fővárosnak – a távolsága is befolyásolja. A távolabbi elhelyezés előnye, hogy több tér áll rendelkezésre a fejlesztések megvalósítására és a repülőtér működése kevésbé zavarja a környező urbánus területeket.

Kozák Balázs a különféle mobilitási módok összehasonlítása alapján vezette le, milyen lehetőségek vannak arra, hogy tudatosabban alakítsuk ki a mobilitási szokásainkat – akár a napi ingázásról, városi célpontok felkereséséről vagy a repülőtér és a régió közötti kapcsolatokról van szó. Nagyon nehéz a személygépkocsiból kiszállni, de látható, hogy a mikromobilitás – a kerékpár és számos elektromos eszköz, rollerek, robogók, megosztott elektromos városi kisautók – egyre fontosabb szerepet játszanak, kezd felnőni egy új generáció, aki számára a választási lehetőség nem merül ki a tömegközlekedés és az autó választásában. Az egyén választását segíti, ha rendszer szinten állnak rendelkezésre jó minőségű alternatívák. A kerékpáros infrastruktúra fejlesztése megmutatta, hogy a biztonságos, kényelmes kerékpárút hálózat (és nem egymástól független útszakaszok, legyenek azok bármennyire jól megtervezve) megléte kulcsfontosságú a kerékpáros közlekedés fejlődése szempontjából. Ugyanakkor a kerékpár, de akár az elektromos roller egy bizonyos távolságra és bizonyos utazási célok esetén vonzó, ezzel tisztában kell lenni amikor egy fenntartható városi megoldást tervezünk: fontos, hogy legyen megfelelő kombinált megoldás, ahol ezek az eszközök a tömegközlekedéssel együtt nyújtanak utazási szolgáltatást. A megfelelő úthálózat mellett a parkolóhelyek és a használatot megkönnyítő szolgáltatások (pl. zuhanyozási, átöltözési lehetőség biztosítása munkahelyeken) is elengedhetetlenek ahhoz, hogy nagyobb számban válasszák ezeket.

A program a Budapest Airport szakembereinek e-mobilitási tapasztalatainak megosztásával, a második napon pedig információs és informatikai megoldások tesztelésének tapasztalataival folytatódik, Milánó, Varsó-Modlin, Dubrovnik, Poznan és Stuttgart repülőterei és vonzáskörzetükben megvalósított kampányok és modellek bemutatásával.