Ferihegy 70 éves

Ferihegy 70 éves

Baucool_consuliting

  • 70 év – Ferihegyi történelem óra évszámokban

1939-ben monumentális építkezés vette kezdetét Magyarországon, egy szőlőhegyen. Pontosabban a 147 méter magas, homokos dombot eltüntették és a helyén elindult Ferihegy-i repülőtér I-es terminálként ismert épületének a kivitelezése. 2011-ben, Liszt Ferenc születésének 200. évében nevezték át Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre és ebben az évben nyitották meg a 2A és 2B terminálok közös épületét a SkyCourt várótermet. Egyébként a mai napig mindenki csak Ferihegyként emlegeti. De nézzük sorba, hogy mi is történt az elmúlt 70 évben és honnan indult a magyar légiközlekedés.


Ki hinné, hogy az első jelentősebb repülőtér a Budaörs határában elterülő pusztaság helyén épült. Ma már csak romos épület található a szomszédságában, a budaörsi vasútállomás melett. Hosszú ideje már csak sport- és kisrepülők szállnak innen fel, pedig volt idő mikor “kis Magyarország nagy büszkesége”-ként emlegették Közép-Európa legkorszerűbbnek mondott légikikötőjét. Ekkor még csak 1937-ben járunk.
1902-ben megalakult a Magyar Aero Club. Ekkor még a hazai repülés meg sem közelítette a nemzetközi szintet.


1909 októberében megrendezésre kerül az első jelentősebb motorosrepülő-bemutató, amit ekkor még a francia Louis Blériot, mérnök mutat be. Ebben az időben amíg a  francia, brit, német, amerikai ipar – elsősorban hadiipar – már erőteljes fejlődésnek indult, addig itthon ‘fantaszta hobbi’-nak számított a repülés. Ez az I. világháború kitörése idején elképesztő hátrányt jelent.


A lemaradást 1916 után próbálták csökkenteni, ekkor rendezkedett be Mátyásföldön repülőgép- és repülőgépmotor-gyártásra az addig elsősorban automobiljairól ismert Magyar Általános Gépgyár (MÁG) a német Fokker céggel együttműködve. Itt létesült ez első komolyan vehető repülőtér, sőt innen szállt fel 1918-ban az első nemzetközi légi járat is – természetesen Bécsbe. Sokáig ez volt a legnagyobb távolság, amelyet hazai repülőgép megtehetett.


Az 1920-ban alakult meg az első hazai légitársaság, a Magyar Aero Forgalmi Rt. (Maefort). Hivatalosan Szegedre és Szombathelyre indított postajáratokat Mátyásföldről, azonban kiderült, hogy titkos katonai repüléseket hajtanak végre, ezért 1922 szeptemberéig betiltják.


1922-ben létrejön a Magyar Légiforgalmi Rt. (Malért), amelyről ma már tudható, hogy a Maeforthoz hasonlóan tiltott katonai tevékenységet is folytatott, de fő profilja valóban a polgári repülés volt. A társaság a húszas évek végén már jelentős menetrend szerinti forgalmat bonyolított le a Mátyásföldi repülőtérről, ahol egyre gyakrabban landoltak is a külföldi társaságok gépei. De a fejlődést nem követte a reptér fejlesztése, Mátyásföldön még 1930 után is 1916-os körülmények uralkodtak. Megfelelő berendezések hiányában októbertől márciusig szüneteltetni kellett a forgalmat, a reptér komfortfokozata is katasztrofális volt (nem volt női mosdó, fogadócsarnok, még taxiállomás sem), de az okozta a legnagyobb problémát, hogy Budapest belvárosába egy óra alatt lehetett csak eljutni az egy kilométerre közlekedő HÉV-vel. Ekkor már mindenki egyetért abban, hogy nem korszerűsíteni kell, hanem új repülőteret kell építeni.


1936 novemberében indul meg a beruházás a hosszas előkészületek után, Budaörsön és fél év alatt elkészültek az új, impozáns hangárral. Méhes Emil és Czakó László terve valósult meg, 5740 nm-es alapterületével Európa legnagyobb hangárja lett, annak ellénre, hogy az építkezést az talajvíz nehezítette és a fővárosnak 3 millió pengőjébe került. 1937 június 20-án avatták fel, és novemberben már be is zárták, a talajvíz miatt. 1938 márciusában indult újra és pár hónappal később, megszületett a döntés, hogy Ferihegypusztán épüljön új nemzetközi repülőtér.


1939. árpilisában meg is jelent a hírdetmény, melyben nyílvános versenytárgyalást hírdettek az új, budapesti közforgalmi repülőtére építendő hagárépület vasszerkezeti munkálataira. Azonban a II. világháború közbeszólt és az addig elkészült épület súlyosan megrongálódik. Ugyan az építkezés a háború alatt sem állt le, az 1941-es hadbalépést követően, hadiipari megfontolásból öt új hangárt kezdtek el építeni, a motorszerelő és a rádióállomás részére. Új kifutópályákat építettek, elkezdődött a gyorsforgalmi út kivitelezése, amit elsősorban munkaszolgálatosokkal végeztettek el. 1943-ban tavaszán vette birtokba a területet a honi légierő, majd 1944. március 19-én egy SS ejtőernyős alakulat vert tábort ott. Ekkortól váltak gyakoribbá a légitámadások, több mint 800 tonna bombát szórtak Ferihelyre. 1944. December 28-án foglalták el az oroszok és következő év januárjában már innen szálltak fel a gépeik a dunántúli hadműveletek támogatására.


A háború végével az oroszok nem nagyon siettek a felújítási munkálatokkal, megfelelt nekik romosan is. 1946. március 29 én alakult meg a Magyar Légiforgalmi Részvénytársaság helyett a Magyar Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság, a MASZOVLET. Ugyan ekkor Budaörs-ön kezdtek el működni, de egy évvel később megszületett a kormánydöntés Ferihegy újjáépítéséről, így már a működésüket áthelyezték oda. A jól ismert MALÉV csak 1954-en vette át a Maszovlet helyét, ugyan a függősége Moszkvától megmaradt.


1947-ben kezdték el a háború utáni állapotokat helyrehozni és újjáépíteni az I-hangárt, ami ma már I-es terminálként ismerünk.
1950. május 7-én adták át, vagyis ehhez az időponthoz számítjuk a 70 évet. Ekkor még a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság nevet viselte. Az első gép 1950. május 8-án indult Prágába. 1956-ban már Bécsbe is lehetett repülni.


1960-ban az utasforgalom már a 360 ezret, és évről évre növekedett. Elkezdődtek a megnövekedett utasforgalom kiszolgálására szánt fejlesztések, megduplázták a kifutópályákat, tranzitvárót építettek. 1964-ben innen indultak a magyar olimpikonok Tokióba, az olimpiára. 1965-re a reptérfejlesztés új terve is elkészült, de a következő évtizedekben már jelentős változás nem történt.


1974-ben, mikor elérte a forgalom az évi 1 milliós utasszámot, akkor döntöttek egy újabb fejlesztés mellett. 1977-ben kapott a repülőtér egy új irányítótornyot, egy új kifutópályát.


2004-ben már a megnövekedett utaslétszám kiszolgálására felújították az épületet (I. Terminál) újra, 2005-től pedig a fapados légitársaságok vették át teljes egészében és indítottak innen járatokat. 2012-ben zárják be, és a fapados
járatok utasai is birtokba vehetik a 2B Terminált. 2012 óta a Terminal 1 Airport Event Center néven rendezvényhelyszínként működik.


1983-ban tették le az új 2B Terminál alapkövét, amit 1985. végén adtak át. Ide érkezett meg 199-ben Diana hercegné is.  Ekkor már az utasok száma az évi 4 millióhoz közelített. A drasztikus növekedés miatt 2004-ben felújítják ezt a terminált is.


A MALÉV 2012-es megszűnését követően merült fel, hogy  Sólyom Airways néven létrejön egy új légitársaság, ami úgy tűnik jelent pillanatban csak álom marad.


Mai állapotában 1515 hektáron terül el és 2019 végére már 153 külföldi célállomással kötötték össze Budapestet. Az I. Terminált ma már áruforgalomra használják, a napi 40-44 ezer utas forgalmát az új 2A és 2B Terminál látja el.


Még egy érdekesség, hogy pont 10 éve kezdte el számítani a karbonlábnyomát a Budapest Airport, vagyis a repülőtér működéséból fakadó környezetterhelést. Ez idő alatt a karbonlábnyom abszolút értékben 39 százalékkal, az egy utasra eső érték pedig 65 százalékkal csökkent.

Ferihegy-i repülőtér


Ez egy nagyon jó video, a Budapest Airport oldalán találtam., érdemes megnézni.